Mi az a lemetszés?
A „lemetszés” egy brutális gyakorlat, amelyet a nyílt tengeren folytatott halászat során alkalmaznak. Időnként a cápákat szelektíven vadásszák, de a lemetszést egyre inkább a tonhal- és kardhalhalászat „nem kívánt járulékos fogásával” gyakorolják. Közvetlenül a cápa kifogása után az összes uszonyát levágják, és a sérült testet visszadobják a tengerbe. A csonkítás során az állatok általában teljesen tudatuknál vannak, de már nem tudnak úszni, le süllyednek a tengerfenékhez, ahol elvéreznek vagy megfulladnak.
Az uszonymetszés nem szelektív halászati módszer, nem veszi figyelembe a cápa faját, méretét vagy korát. Célja a profit megszerzése. Ennek a „helytakarékos” módszernek köszönhetően a fedélzeten jelentősen több uszony tárolható, mint amikor az egész cápatestet szállítják. Ezt a járulékos fogást felesleges ballasztnak is tekintik – csakúgy, mint az összes többi fajt, amelyet a cápákkal együtt elkaptak a számtalan csalihoroggal, „horogsorral”, melyek kilómétereken át lebegnek a halászhajók mögött.
Évente mintegy 73 millió cápa hal meg kizárólag az uszonya miatt, amelyeket a cápauszonyleves ízletes alapanyagának tekintnek, különösen Ázsiában (Kína, Hong Kong, Tajvan, Thaiföld) [1].
Azonban óceánjainkban évente akár 273 millió cápa is elpusztulhat. A pontos szám továbbra is spekuláció, mivel hiányzik megbízható adat, és az illegális halászat be nem jelentett eseteinek világszerte rendkívül magas a száma. [2] Ennek a túlzott mértékű lehalászásnak a következményeként a tengeri ökoszisztéma veszélyben van, mivel a cápák a ragadozókként betöltött szerepük révén egyensúlyi helyzetet teremtenek.
[1] Wildaid, New WildAid Campaign Urges Thailand to Say No to Shark Fin at Weddings auf https://wildaid.org/pong-nawat-says-no-to-shark-fin-at-weddings/ (6.8.2019)
[2] IUCN Shark Specialist Group, Frequently Asked Questions: Sharks, Rays, and chimaeras; https://www.iucnssg.org/faqs.html
Miért kereskednek az uszonyokkal?
A cápák több mint 400 millió éve járják világunk tengereit. Ebben az időszakban több mint 500 ismert cápafaj vált tökéletesen a tenger elsődleges ragadozójává. Feladatuk a többi hal és a tengeri élet szabályozása, ezáltal immunizálva őket különféle betegségekkel szemben.
Az a téves vélekedés alakult ki, miszerint ez a hatalom a cápahús fogyasztásával átvihető az emberekre, és ez tovább serkenti a cápatermékek iránti igényt. A cápauszony a cápauszonyleves kiemelkedő jelentőségű összetevője. Csemegének tartják az ázsiai esküvőkön, céges rendezvényeken és születésnapokon, egy tál akár több száz euróba is kerülhet. A uszony porcszövet, tehát teljesen íztelen, és ízre a csirkemellhez hasonlatos.
A cápauszonyokat a hagyományos ázsiai orvoslásban is használják: A cápa porcát csodás gyógyszernek tekintik potencia rendellenességek és a rák kezelésénél, ezért a cápauszonyok továbbra is keresettek a hagyományos ázsiai gyógyszertárakban.
Ezzel szemben számos tanulmányból származó tények igazolják, hogy a cápahús erősen szennyezett metil-higannyal. A metil-higany, még kis adagokban is, veszélyes lehet az emberekre, ezért nemcsak ökológiai, hanem egészségügyi okokból is erőteljesen ellenjavalt a fogyasztása. [1]
[1] See e.g. Federal Environment Agency: Shark steaks – dangerous delicacies (in German) https://www.umweltbundesamt.at/aktuell/presse/lastnews/news2013/news_130211/ (6.8.2019) / Wildaid, 2018: Sharks in Crisis. https://wildaid.org/programs/sharks/ (6.8.2019)
Kik a cápauszonyok fő fogyasztói?
A cápauszonyok túlnyomó részét Kelet- és Délkelet-Ázsia viszonylag kevés régiójába szánják, például Kínába, Hongkongba, Tajvanra, Szingapúrba, Malajziába és Vietnamba. [1]
A világ cápauszony-kereskedelmének több mint 50% -a halad át Hongkongon, de 2011/2012 óta a cápauszony-import hirtelen csökken. Ennek oka valószínűleg a kereslet csökkenése és a cápaállomány csökkenése. Hongkong átlagosan az importált cápauszonyok 64,7% -át tovább exportálja, a múltban elsősorban Kínába, 2008 óta pedig elsősorban Vietnamba. Ennek oka a cápauszonyok olcsóbb csomagolása és feldolgozása Vietnamban, valamint adóügyi okok miatt. Vannak arra utaló jelek is, hogy a cápauszonyok illegálisan behozhatók Vietnamból Kínába, ami megkönnyítené a CITES által felsorolt fajok kereskedelmét (bálnacápa, sürgőcápa, nagy fehér cápa, fehér végű magas cápa, íjfejű kalapácsfejű cápa, sima kalapácsfejű cápa, nagy kalapácsfejű cápa, tengeri cápa, selyemcápa, csendes-óceáni rókacápa, nagyszemű rókacápa, közönséges rókacápa). 2] Az adatok azt mutatják, hogy a CITES által felsorolt fajokat gyakran dokumentáció nélkül importálják. [3]
Az új adatok azt mutatják, hogy Thaiföldön, Malajziában és Japánban a cápauszony-piac nagyon jelentős fejlődést mutatott az alacsonyabb értékű kisebb cápauszonyok kereskedelmében. Hongkong és Kína elsősorban nagy, nagy értékű uszonyokkal kereskedik.
[1] Dent, F. & Clarke, S., 2015. State of the global market for shark products. FAO technical paper.
[2] HoShea, K. & Wai LunTo, A., 2017. From boat to bowl: Patterns and dynamics of shark fin trade in Hong Kong ― implications for monitoring and management. Marine Policy, 07, pp. 330-339.
[3] Cardeñosa, D. et al., 2018. CITES-listed sharks remain among the top species in thecontemporary fin trade. Conservation Letters, 07.
[4] Dent, F. & Clarke, S., 2015. State of the global market for shark products. FAO technical paper.
Cápauszonyok – a tengerek aranya
A cápauszony leves nem a kivételes íz miatt népszerű, mivel maga a porcszövet teljesen íztelen. Ezért a szárított uszonyt csirkehús lében főzik, amely ízét adja a levesnek.
A cápauszony leves a jólét szimbóluma, a tisztelet és az elismerés jele. A cápa típusától függően az uszonyok kilogrammonkénti ára eltérő.
A mélytengeri cápa például az uszonyok értéke körülbelül 600 € / kg.
Tehát a uszonyok valóban értékesebbek, mint az ezüst.
-Kg- Ezüst ár = 435,64 € (19.07.07) –
Az ázsiai piacon a világ legnagyobb vevője Hong Kong. Itt található a cápauszony leves a luxuséttermek menüiben, tálonként 120 és 400 € között.
A kínai császári időszakban a cápauszony levest „a császári asztal arany ételének” tekintették. A cápát egzotikus, nehezen elkapható állatnak tartották, amelyet csak a legjobb szakácsok készítettek el. Ezért Kínában a cápauszony-levest az akkori kicsi felső osztály hagyományos státusszimbólumának és luxuscikkének tekintették. A folyamatos kínai iparosodás eredményeként azonban az egész népesség gazdagsága növekszik. A felső és a középosztály növekszik. Ezen felül Kína a legnépesebb ország a világon, körülbelül 1,4 milliárd emberrel (2018-tól kezdve). E fejlemény eredményeként a cápauszony leves iránti igény, amelyet még mindig státuszszimbólumnak tekintnek, gyorsan növekszik.