Cápahorgászat Európában?
A uszony üzletet Európában is érdemes folytatni.
Cápa halászat Európában
Évente több millió cápát fognak ki Európában. Például Spanyolország az egyik vezető a feldolgozatlan cápauszony kifogás terén.
A halászhajók esetében az cápauszony lemetszést 2013-ban betiltó EU-rendelet azonban változáshoz vezetett a halászati iparban. Eddig a halászhajók a cápák uszonyának levágásával és a testük vízbe dobásával tehermegtakarítást tudtak elérni. Ez több helyet hagyott olyan értékes fajok számára, mint a kardhal és a tonhal. Most a cápákat ki kell a partra szállítani. Rövid ideig csökkent a kék cápa halászati volumene (2013: 44703 t Atlanti-óceánon). 2016-ban, az elmúlt évben értékelve, ez az arány ismét 53 000 tonna volt. Mi történt? A uszonyokkal végzett jövedelmező üzlet mellett a kék cápa cápahúsa már piacra került, amelyre korábban nem volt érdekes. De az európai halászat nem csak a kék cápákra korlátozódik. Más fajok halászatát is folytatják. 2018-ban az európai hajók 6 018 tonna veszélyeztetett rövidszárú Makot fogtak ki az Atlanti-óceánon. A Földközi-tengeren a WWF nemrégiben megállapította, hogy az ott található cápafajok több mint fele veszélyeztetett.
Az egyik ok: a túlhalászás.
Azonban az EU „természetesen a testen lévő uszonyok” szabályozásának valójában meg kell védenie a cápákat az uszonyuk vadászatától. Sajnos gyakran még azt sem lehet meghatározni, hogy kezelik-e az uszonyokat vagy a cápahúst: A világ sok országában, beleértve az EU-t, semmi sem utal arra, hogy a rakomány a halak feldolgozatlan vagy feldolgozott része. Ez különösen megnehezíti annak nyomon követését, hogy mely testrészeket szállítják oda. A bizonytalanság másik területe a kontroll adatok. A spanyol horogsoros flotta esetében a halászhajók független megfigyelői aránya mindössze 1–3%. Ezért csak az ezekre a hajókra lehet megerősíteni, hogy az összes fogott cápa valóban kirakodott-e, amint azt az EU-rendelet előírja.
Ezért az európai cápavédelem érdekében a cápauszonyok kereskedelmét valóban hatékony módon meg kell akadályozni. Éppen ezért követelünk: Az uszonynak mindig a cápán kell maradni – még kivitelkor is!
[1] Vgl. FAO, State of the global market for shark products, S. 95
[2] Vgl. INTERNATIONAL COMMISSION for the CONSERVATION of ATLANTIC TUNAS (ICCAT), REPORT for biennial period, 2016-17 PART I (2017) – Vol. 2. Für die Berechnung der Anzahl Tiere wurde ein durchschnittliches Gewicht von etwa 30 Kilogramm pro Blauhai angenommen
[3] Vgl. WWF, Sharks in crisis: A call to action for the Mediterranean.
[4] Vgl. North and South Atlantic swordfish Spanish longline fishery; MSC Public Comment Draft Report, Volume 1; October 2016; Seite 44 pp.
Az EU-országok becsült fogási adatai 1992-2016
között a kék cápa, a rövidszárú Makos és a Porbeagle alapján
forrás:
Forrás: https://www.iccat.int/Documents/BienRep/REP_EN_16-17_II-2.pdf
* Kína reformja és megnyitó politikája. Ebben az időszakban a kínai gazdaság a privatizáció révén jelentős növekedésen ment keresztül. Bővült a kereskedelmi piacok.
Az EU országai összehasonlításában: kék cápa (Prionace glauca)
Területek: Észak-atlanti, Dél-atlanti és Földközi-tenger
2000
2011
2016
Mi történik a cápahússal?
A cápahús kereskedelme drasztikusan megnőtt az elmúlt évtizedben. Ez részben a hal iránti kereslet általános növekedésének tudható be. A cápahús piaca sokkal változatosabb és földrajzilag szétszórt, mint a cápauszony-kereskedelem, tehát a további terjeszkedésnek jelentős lehetősége van. [1]
Évekkel ezelőtt nemkívánatos járulékos fogásként tekintették a cápákat szisztematikusan célzott célokra. Olyan fajokat, mint a kék cápa vagy a rövid ujjú mako-cápa, speciális korlátozások nélkül lehet fogni: Nincs fogási vagy méretkorlátozás, és nincs zárt évszak. Spanyolországban van a legnagyobb cápahús-piac, és a cápahalászat vezető országa Európában. 2013-ban 48 888 tonna különféle cápafajt regisztráltak ott fogva, de a tényleges szám jelentősen nagyobb lehet a be nem jelentett járulékos fogások miatt. Az ott kifogott húst elsősorban más EU-országokba exportálják. Spanyolország és Olaszország azon legnagyobb európai cápahúspiaci országok közé tartozik, amelyek évente átlagosan 40 000 tonnát (Spanyolország) és 10 000 tonnát (Olaszország) fogyasztanak. 2] A legtöbb cápahús-import világszerte Brazíliába érkezik – mintegy 20 000 tonna évente, ezt követi Spanyolország – mintegy 14 000 tonna évente és Olaszország – mintegy 11 500 tonna évente (2012-ben). [3]
A jelenlegi adatok szerint Németország 2014-ben 296 tonna cápahúst importált, főleg Namíbiából, Vietnamból és Indonéziából. Ezeknek az országoknak szinte nincs felügyelete vagy ellenőrzése a halászterületük felett. [4] A húst sokféle, gyakran félrevezető név alatt értékesítik, mint például tengeri angolna, pisztránghal vagy szarvashal, hacsa esetében.
A cápahús célzott fogyasztása mellett a cápamájból nyert olaj iránti kereslet is növekszik. Ezt a kozmetikai termékek, például smink vagy hidratáló szerek kívánatos alkotóelemének tekintik. [5]