Igény

Évente 63–273 millió cápa hal meg halászat eredményeként. [1] Ez valószínűleg alulbecslés, mivel nem állnak rendelkezésre megbízható adatok, és az illegális halászat be nem jelentett eseteinek világszerte rendkívül magas a száma. A cápákat világszerte vadásszák, elsősorban az uszonyuk miatt. Ezeket elsősorban az ázsiai térségben fogyasztják cápa uszony levesként. Ez az állítólagos finomság, amely csak néhány grammnyi uszonyot tartalmaz, akár 90 euróba is belekerülhet[2]. Jövedelmező üzlet hatalmas haszonkulccsal a cápák rovására!

A uszonyokat gyakran kegyetlen módon gyűjtik össze „Finning- uszonymetszés” segítségével. A finning azt jelenti, hogy a cápák uszonyai levágásra kerülnek a tengeren, miközben az állat még életben lehet. A cápa fennmaradó részét a vízbe dobják, mert húsa szinte értéktelen az uszonyokkal összehasonlítva. Az uszonyok nélkül a cápák a tengerfenékhez süllyednek, ahol megfulladnak, elvéreznek vagy élve felfalják őket.

Ezt a kegyetlen cápauszony-kereskedelmet Európából is kiszolgálják.

2013 óta az Európai Unió „Természetesen csatolt uszonyok” rendelete kivétel nélkül tiltja az összes cápauszony tárolását, átrakodását és kirakodását az EU vizein és az összes uniós hajón. Az uszonyoknak természetesen a hasított testhez kell kapcsolódniuk, amikor a hajót kikötőben rakodják ki. Az uszonyokat ezután el lehet választani az állattól és exportálni Ázsiába.

Csak Spanyolországban 2016-ban hivatalosan 53 000 tonna kék cápa került kirakodásra, ami körülbelül 1,75 millió állatnak felel meg. [3] A növekvő fenyegetés ellenére [4] például a kék cápa teljes fogása az Atlanti-óceánon csaknem megduplázódott az évezred kezdete óta. Ezen túlmenően más cápafajokat, amelyek közül néhány veszélyeztetettebb, mint például a rövidujjú mako-cápa és a balkerek, Európában vadásznak.

Ez a fogás szinte teljes egészében az uszonyok miatt történik. Évente átlagosan kevesebb mint 3500 tonna uszonyt exportálnak, teljes értékük körülbelül 52 millió EUR [5]. A tengeri halászhajók szórványos ellenőrzéseinek eredményeként senki sem tudja biztosan megmondani, hogy hány cápauszonyot hoznak illegálisan Európában. [6]

A cápauszony-kereskedelem helyzete még inkább zavaró. Csak néhány ország (pl. USA, Kanada, India, Dél-Afrika) fogadta el a „Természetesen csatolt uszonyokróll” szóló törvényt. Sok országban továbbra is megengedett az uszonyok lemetszése. Ezért továbbra is hatalmas mennyiségű uszony található a globális piacon, amelynek eredete ritkán nyomon követhető [8]. Ezekkel azonban továbbra is legálisan lehet Európában és egész Európában kereskedni.

Ezért kérjük: Az Európában a cápauszonyokkal folytatott kereskedelemnek azonnal véget kell érnie!

A cápauszonyok barbár gyakorlata csak akkor állítható le, ha a kereskedelem szabályozása pénzügyi szempontból gyakorlatilag lehetetlenné teszi azt.

Ezért kell az Európai Unióban a „Természetesen csatolt uszonyok” rendeletet kiterjeszteni a cápák és ráják kivitelére, behozatalára és tranzitjára is.

A jelenlegi természetes módon csatolt uszony-rendelet kimondja: „A cápák nem hagyományos európai ételek, ám az európai tengeri ökoszisztémák nélkülözhetetlen elemei”. Ideje végre végre következetes lépéseket tenni Európában a cápák és óceánjaink védelme érdekében! Ezért arra kérjük Önt, hogy támogassa ezt a lehetőséget az Európai Unió jogszabályainak kiterjesztésére a tengereink védelme érdekében.

Támogasson minket a https://eci.ec.europa.eu/012/public

[1]    IUCN Shark Specialist Group, Frequently Asked Questions: Sharks, Rays, and chimaeras; https://www.iucnssg.org/faqs.html.
[2]    Kimley, Peter A. Peter, The Biology of Sharks and Rays, 2013, S. 451.
[3]    REGULATION (EU) No 605/2013 OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL of 12 June 2013.
[4]    Bericht der Knorpelfisch-Arbeitsgruppe des International Council for the Exploration of the Sea (ICES), 2018. Für die Berechnung der Anzahl Tiere wurde ein durchschnittliches Gewicht von etwa 30 Kilogramm pro Blauhai angenommen.
[5]    IUCN Einstufung als “Near Threatened” / “an der Grenze zu bedroht” auf https://www.iucnredlist.org/species/39381/48924261.
[6]    Felix Dent, Shelley Clarke; State of the global market for shark products;FAO FISHERIES AND AQUACULTURE TECHNICAL PAPER 590; Rom 2015; Seite 71ff.
[7]    Beobachterquote auf spanischen Langleinenflotten die im Atlantik Schwertfisch und Blauhai fangen beträgt lediglich 1-3%;  North and South Atlantic swordfish Spanish longline fishery; MSC Public Comment Draft Report, Volume 1; October 2016; Seite 44 pp .
[8]    Einmal vom Körper getrennt, lässt sich kaum noch feststellen, von welchem Tier die Flosse stammt. Ebenso betroffen wie die Haie sind deshalb übrigens auch Rochen: Wainwright, B.J., Ip, Y.C.A., Neo, M.L. et al. Conserv Gene, DNA barcoding of traded shark fins, meat and mobulid gill plates in Singapore uncovers numerous threatened species, 2018.